' A múltban tanultunk, de nem ennek a gyümölcsei vagyunk. A múltban szenvedtünk, szerettünk, sírtunk és mosolyogtunk. De ennek nincs jelentősége a jelenre nézve. A jelennek is megvannak a maga kihívásai, a jó és a rossz oldalai. Nem hibáztathatjuk vagy éltethetjük a múltat azért, ami most történik. Minden új szerelem független az előzőektől, semmi köze a múltbéli tapasztalatokhoz: mindig új. '
' Miért olyan nagy baj, hogy esetleg fájni fog a változás? Szerintem nem baj. Amikor az ismeretlenbe ugrom bele, akkor nem tudom, hogy ami következik, az jó lesz-e vagy rossz, egyet azonban biztosan tudok: hogy mind a jóval, mind a fájdalommal hajlandó leszek szembenézni. Akár pozitív, akár negatív élményben lesz részem, mind a kettővel elboldogulok, mert önmagamban elfogadtam a jót és a rosszat is. A sikereket és a kudarcokat is fel tudom dolgozni, meg tudom oldani, sem az örömtől, sem a fájdalomtól nem félek. A legfontosabb, hogy amikor beleugrom az ismeretlenbe, érezzem, hogy merek élni... ' :)
' Felvetődik az ember fejében a kérdés: ki vagyok.? ki lettem én.? hova tartok.? Bennem is felvetődik sokszor. Ki vagyok.?Egy szürke kis egér, aki beleolvad a környezetébe, elvegyül az iskolai tömegben. Mégis sokan ismernek, de kevesen tudják az életem. Ki lettem.?Az, aki mindig is lenni akartam. Mindig bátrabb akartam lenni. Védekezni akartam a külvilág ellen, hogy ne bánthassanak, ne foghassanak ki maguknak. Erősebb fallal körül vett ember akartam lenni. Hova tartok.?Nem tudom. Nem tudom mit hoz a jövő. Csak reménykedhetem, hogy az álmaim beteljesülései felé tartok. '
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)