' Ha megérint az utolsó perc, és magad maradsz a csendben.. néhány kérdés még nyitott marad. Ilyennek képzelted a paradicsomot? Ez lenne az a világ mely üdvösséget hozhat? És ezek a tettek vezetnek a szebb jövőbe? Enyém a múltam, én akartam ezt a jelent és a jövőt és vállalnom kell. Csajok, szilikon, nekem ez lett a poklom. De TE még dönthetsz! '

' Ahogy lenéztem a világra búcsút vettem tőle én is, búcsút a fehér léc kerítésektől, a felhajtón álló kocsiktól, kávés csészéktől és porszívóktól, búcsút vettem mindazoktól a dolgoktól amelyek oly szokványosnak tűnnek, de ha összerakjuk őket kiadnak egy életet. Egy életet, ami valóban párját ritkító volt. Elárulok valamit, nem nehéz meghalni ha az ember tudja hogy élt, és én éltem.. ooohhh mennyire éltem. ' :(

‎'A negatív gondolkodók, elviselhetetlen emberek, a szélsőséges kritizálók számára ajándékom egy mosoly, s a magam számára ajándékom a lehetőség, hogy bármikor otthagyhatom őket.. ' :)))

' Igazi veszteség akkor ér minket, ha valami olyasmit veszítünk el, amit jobban szeretünk saját magunknál! '

' Beszélnünk kell...
- BESZÉLNÜNK KELL?! Oké. Beszéljünk. Beszéljünk arról, hogyan mondtad azt, hogy szeretsz, mielőtt kisétáltál az életemből. Vagy arról, hogyan hazudtál a szemembe. Vagy arról, hogyan fordítottál hátat nekem, amikor a legnagyobb szükségem volt rád. Mi történt az ,,Örökké"-vel? Elegem van abból, hogy így kezeltél. és te beszélni akarsz? Nos, lehet én nem. Néha jobb, ha a szavak kimondatlanok maradnak. '

' Néha borzasztó bonyolultnak tűnik kontrollálni az érzelmeinket. Tudni, hogy mikor, ki iránt, s legfőképpen hogy MIT érzünk, s miért. A múlt emlékeit nem engedtük el, vagy már rég elengedtük és egy új, más dolog alakult ki bennünk. Az embert magát szeretjük, vagy csak azt amit ad. Helyrerakni mindent, és mindenkit, nem egyszerű dolog... '

' Sokan mondják, hogy az aki lettem, nem én vagyok.. de mit csináljak ha egyszer az élet velem kibaszott?? '

‎' Ha kiejted a nevem rögtön megjelenek, én vagyok a múltad, a jövőd és a jelened. ' :)

' Hogy megbántottál: megbocsátom majd.. 
Hogy elvesztettelek: fáj, de minden nappal könnyebb.. Egyszer elfogadom..
Hogy szeretlek: egyre jobban enyhül, és idővel talán elmúlik..
De hiányoddal nem tudok mit kezdeni.. '

' Hogyan tudnálak feledni , ha te tanítottál meg szeretni??'

'Annyira nehéz, mikor egy egyszerű kérdést szeretnél feltenni, de félsz a választól..'